A Sapientia EMTE Társadalomtudományi Tanszék szervezésében, Gergely Orsolya és Silló Ágota oktatók szakmai vezetése alatt, 2024. október 17-18-án terepgyakorlaton vettek részt a harmadéves Szociológia és Humánerőforrás szakos hallgatók településünkön. A Közvéleménykutatás című szeminárium során a kutatáshoz a hallgatók maguk dolgozták ki a kérdőív kérdéseit, több témakört érintve, figyelembe véve a gyergyóremetei önkormányzat javaslatait is: kultúrafogyasztás, online tér használati szokások, köz- és magánberuházásokhoz való hozzáállás, turisztikai értékek, képzettségi szint, a visszatelepültekhez való hozzáállás. A lekérdezés során a hallgatók háztartásokat kerestek fel, lefedve a település minden részét. A kialakított lépték szerint minden 14. háztartás került bele a kutatásba. A lekérdezés nagyobb része a délelőtti-kora délutáni időszakot ölelte fel, első nap azonban késő délutánig zajlott a kérdőívezés. Összesen 138 kérdőívet sikerült kitöltetni.
Ebből a kutatásból már született néhány részeredmény, amelyből igyekszem néhányat bemutatni. A demográfiai adatokból kiderül, hogy a kérdőívet kitöltők háromnegyede nő, 41%-a nyugdíjas, 25%-a háztartásbeli munkát végez, 16%-a munkanélküli.
A turizmus területén a következőket tartják kiemelkedő turisztikai értékeknek: eszenyői vízimalmok és szőnyegmosó, Szent Lénárd templom és templomtér, kicsibükki kápolna és iskola épülete, illetve a házi csokoládégyárat. A megkérdezettek közel 60%-a ismer olyan személyt, aki foglalkozik valamilyen népi mesterséggel. A következő mesterségeket jelölték meg: kovácsolás, szövés, népi hangszerek készítése, asztalosság, bútorfestés, pásztorkodás, bádogosság, ostorfonás.
Az is érdekes adat, hogy a megkérdezettek fele kapcsolatban van olyan személyekkel, akik visszaköltöztek a községbe. Ilyen kis elemszámnál is számottevő ez az eredmény, hiszen azt mutatja, hogy a községbe való visszaköltözés egy jelentőségteljes társadalmi jelenség. A számokat vizsgálva, a megkérdezettek egyharmada, azaz 45 fő úgy ítéli meg, hogy az elmúlt öt évben 1-10 fő költözött vissza a községbe, míg egyötöde (28 fő) úgy véli, hogy 10-20 fő. Kicsit tovább vizsgálva ezeket az adatokat azt láthatjuk, hogy a 45 fő összesen 45-450 visszaköltözött személyről tud öt év alatt, míg 28 fő összesen 280-560 visszaköltözöttről. A megkérdezettek fele szerint a visszatelepedettek többnyire kisgyerekes családok, őket követik a friss házasok.
A sportolási szokásokat illetően a megkérdezettek többsége a községben a biciklizik, futballozik és gyógytornára jár. A községben lévő programlehetőségek közül a megkérdezettek körében a legnépszerűbb a Falunap, egyházi ünnepek, kortárstalálkozók, Gazdanap. A megkérdezettek fele megtalálja a községben a korosztályának megfelelő szórakozási lehetőséget, míg negyede nem, a többiek csak részben találják meg.
A hallgatók kíváncsiak voltak a községben zajló beruházásokhoz való hozzáállásra is, külön választva a köz- és magánberuházásokat. A magánberuházásokkal (tejporgyár, pityóka és erdei gyümölcs feldolgozó, műjégcsarnok, szálloda és repülőtér) kapcsolatosan a megkérdezettek úgy gondolják, hogy nem fogják befolyásolni háztartásukat, amikor működésbe kezdenek. A közberuházásokkal (tanuszoda, oktatási intézmények fejlesztése, kistermelői piac, idősfoglalkoztató elindítása, tulajdon rendezés, bicikli út-, bölcsőde-, fürdő- és öregotthon létrehozása) kapcsolatosan azonban nagy érdeklődést mutattak, és a használatukban is érdekeltek.
Az infrastrukturális fejlesztéseket illetően, a kutatásba bekerült személyek többsége nagyon, illetve teljes mértékben elégedett. Azonban lehetőségük volt arra is, hogy megjelöljenek további infrastrukturális fejlesztési lehetőségeket. Ezek között gyakran előfordult a járda kiépítése, az úthálózat fejlesztése, a hidak felújítása.
A médiahasználattal kapcsolatosan kiemelem annak a kérdésnek a megvizsgálását, hogy a megkérdezettek inkább milyen média forrásokat használnak arra, hogy tájékozódjanak a községben történtekről. A megkérdezettek napi rendszerességgel tájékozódnak a Remete Tv csatornán, heti rendszerességgel a község Facebook oldalán, illetve a község honlapján. Havi rendszerességgel olvassák a „Képes vagyok” havilapot, illetve hallgatják a polgármester havi beszámolóját. Ez az öt információs forrás bizonyult a legnépszerűbbnek a megkérdezettek körében.
A terepgyakorlatról összességében elmondható, hogy sikeres volt. A kutatási idő rövidsége annak tudható be, hogy egy szemináriumi gyakorlatot hajtottak végre a hallgatók, azonban igyekeztünk kihozni belőle a maximumot, hogy a község számára is hasznosak legyenek az eredmények. Úgy gondoljuk, hogy az eredményeknek hasznát tudják venni a községben dolgozó közösségszervezők, a média felelősök, vagy az önkormányzat is.
A két nap során meglátogattuk az END-IBO csokoládégyárat, ahol kóstolóra és Petréd Károly lovardáját, ahol lovasbemutatóra került sor, köszönet érte.
Köszönöm Gyergyóremete Önkormányzatának és a Gyergyói Szemle Egyesületnek a szellemi és anyagi támogatást, amelyek hozzájárultak a terepgyakorlat megvalósulásához.
Silló Ágota
