Vándor székely hazatalál? címmel jelent meg 2016 végén a Gyergyói Szemle tudományos, ismeretterjesztő folyóirat második kiadása. A Gyergyói-medence falvaiban, iskoláiban a szerkesztők által bemutatott folyóirat az elvándorlás problémájával foglalkozik, a térségből elszármazott kutatók tanulmányainak segítségével.

A szerkesztők – szociológusok, történészek, irodalmárok, művészek és közgazdászok – a folyóirat hasábjain közölt írások mellett ugyanolyan fontosnak tartják az olvasókkal, a helyi értelmiséggel való kapcsolatot, a közösség visszajelzéseit, így a Gyergyói-medence legégetőbb kérdéseivel foglalkozhatnak. A folyóirat mellett létrejött Gyergyói Szemle Egyesület egyfajta szellemi műhelyt kíván létrehozni, melynek legszükségesebb „összetevői” a több mint száz, Gyergyó vidékéről elszármazott kutató és a helyi, közösségi kérdések iránt érdeklődő emberek.

A Gyergyói Szemle főszerkesztőjével, Nagy Józseffel beszélgettünk.

– A folyóirat első száma az első világháború gyergyói vonatkozásairól, míg a második az elvándorlás kérdésköréről nyit tudományos vitát. A lap fogadtatása alapján hogyan látjátok, betölti-e azt a szerepet, amit szántatok neki?

– Elégedettek vagyunk, mert mindkét lapszámot be tudtuk mutatni az egész térségben és külön az iskolákban is. Változó létszámmal ugyan, de a találkozókon mindenhol részt vett egy olyan közönség, amelynek részét képezte a helyi értelmiség, és amely hozzászólásaival segítette a munkánkat és a jövőbeli elképzeléseink megfogalmazását. Mivel falusi közösség vagyunk, többletmunkát kell végezzünk, ami a folyóirat népszerűsítését illeti, meg kell tanuljuk motiválni az embereket, érzékeltetni velük, hogy fontos vitázni, beszélgetni a közösség problémáiról. Vannak nagyon erős, hagyományos értékeink, ezek miatt hiszünk benne, hogy hosszú távon sikeres lesz a lap kiadása. A székelyföldi tudományos lapok közül egyik sem a Gyergyói-medencében jelenik meg: ez volt a döntő érv, ami miatt úgy gondoltuk, hogy ha kutatók segítségével megpróbáljuk feldolgozni a térség problémáit, az valamilyen szinten hasznosul majd.

Az elmúlt két hétben nyolc bemutatót tartottunk, kissé fárasztó volt, de nagyon örvendünk, mert így élesben hallhattuk a visszajelzéseket, és az nekünk mindennél fontosabb. Minél jobban megismer minket az olvasóközönség, annál nyitottabb lesz, megkeres az ötleteivel, a témaajánlataival.

Elkészítettük a Gyergyói-medence bibliográfiáját, ami több mint ezer szócikket tartalmaz, egyelőre ennyit tudtunk összeszedni az archívumokból – ez is egy jó tájékozódási pont lehet, hogy a múltban és a jelenben a szellemi pályára lépő gyergyói emberek miket alkottak. Ez az információ a www.gyergyoiszemle.ro oldalon bárki számára elérhető.

– A lap bemutatója alkalmával elhangzott, hogy több mint száz kutatóval vettétek fel a kapcsolatot, ők hogyan fogadták a megkeresést?

– Nagyon érdekes, hogy a legszínvonalasabb tudományos intézetben dolgozó gyergyói embernek is megfordult a fejében – már csak a honvágya miatt is –, hogy hazajönne, vagy legalább egy projekt erejéig kapcsolódna a szülőföldjéhez, és ez nekünk nagyon nagy bátorítást ad a munkánkhoz.

– A folyóirat mellett létrejött a Gyergyói Szemle Egyesület is. Ennek mi a célja?

– Tervünk nemcsak megkeresni a kutatókat egy-egy tanulmány megírásáért, hanem állandó kapcsolatban lenni, kommunikálni velük, és olyan fórumokat teremteni a térségben, ahol minél többször alkalom van arra, hogy a problémákkal és a megoldáskereséssel foglalkozzunk. Meghívni az elszármazott kutatókat előadásokat tartani, motiválni az egyetemistákat, hogy gyergyói témákat válasszanak – mind a céljaink közé tartozik. A Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont szervezte diákkonferencia partnerei voltunk, ennek a rendezvénynek is az volt a célja, hogy a diákoknak segítsünk elindulni a kutatói pályán, motiváljuk őket, hogy „haza kapcsolódjanak” témáikkal. Tavaly Gyergyóremetén tartottuk a Gyergyói Szemle nyári találkozóját, ezt idén is folytatni szeretnénk, hogy a helyi közéleti személyiségek és értelmiségiek találkozhassanak az elszármazott kutatókkal. Ugyancsak célunk egy adatbázis létrehozása néprajzi gyűjtőmunkával, amelynek során feltérképezzük a hagyományos építészettel kapcsolatos stílusjegyeket és tárgyi hagyatékot, hogy rekonstruáljuk, és a jövő számára is fenntartsuk azt, hogy ha például valaki székely kaput akar építeni, az gyergyói motívumokat hordozzon. Egyfajta szellemi műhely, térségi diskurzus a cél – ezek a folyóirat-bemutatók is ezt a célt szolgálják. Persze mindenhol más a közönség, de fontos, hogy az emberek megszokják: fontos témákról kell vitáznunk – ehhez kell azoknak a kutatóknak a tudása, akik tudományos felkészültséggel behatóan tanulmányozzák ezeket. Nélkülük nem tudunk minőségi beszélgetést folytatni.

Boncina-Székely Szidónia
morfondir.ro