Az elvándorlásról
Bemutatták a Gyergyói-medence több településén a Gyergyói Szemle folyóirat második számát. A gyergyószentmiklósi bemutatóról Kertész László számol be.
Tavaly januárban mutatták be a Gyergyói Szemle tudományos ismeretterjesztő folyóirat első számát, amelyben az első világháború centenáriumi
évfordulója képezte a fő irányvonalat. A folyóirat megálmodója és főszerkesztője, Nagy József történész akkor azt mondta, a kiadvány Gyergyószék történelmi, gazdasági és szociális problémáinak tudományos feldolgozásáért jött létre, emellett célja, hogy minél több gyergyói származású kutató
publikáljon a folyóirat hasábjain.
A Vándor székely hazatalál? – Az elvándorlás problémája a gyergyói térségben című friss, második szám megjelenését a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alap és a gyergyóremetei önkormányzat támogatta. A folyóiratot a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákjainak is bemutatták a szerkesztők, az eseményen pedig egy-egy kutatómunka részleteibe is betekintést nyerhettek a fiatalok. A témaválasztással kapcsolatban Nagy József azt mondta, az elvándorlás jelenti a legnagyobb problémát, amivel jelenleg szembe kell néznünk.
A történelmi és ideiglenesen a gazdasági rovatot is vezető Nagy József az első világháború – Békás- és Tölgyesi-szorosokban lezajlott – hadieseményeiről ír a friss számban, itt számos személyes katonai beszámolóval találkozhat az olvasó. A gazdasági rovatban dr. Balla Emese gyergyócsomafalvi közgazdász írását olvashatjuk, aki a klímaváltozásnak a Hargita megyei növénytermesztésre gyakorolt hatását vizsgálja tanulmányában. A Ferencz Zoltán grafikus által vezetett művészeti rovatban Borsos Miklós gyergyócsomafalvi születésű szobrászművészt ismerhetjük meg, a Csata Kinga által koordinált természettudományi oldalakon pedig Szász-Len Anna-Mária publikált, aki az erdei fafajokon végzett DNS-vizsgálatok alkalmazási lehetőségeiről számol be. A néprajzi rovatban maga a rovatvezető, Portik Gabriella a gyergyói székelyek elvándorlásáról ír, akik annak idején a Szatmár megyei Börvelybe, majd Budapestre mentek. Rámutatott: munkáját az ott élőkkel készített interjúkra alapozta, a tanulmány pedig többek között arra is igyekszik választ keresni, miként viszonyulnak szülőföldjükhöz az elvándoroltak?
– Nagy változást hoz az idősek életébe az elvándorlás – mutatott rá a dr. Dániel Botond vezette szociológiai és szociális munkával foglalkozó rovatban publikáló Kiss Gabriella mentálhigiénés szakember, a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon munkatársa az elvándorlásnak az idősekre és a szociális ellátórendszerre gyakorolt hatásairól írt tanulmányában, a bemutatón hangsúlyozta: az otthonban nem kevesebb mint hatvan idős személy hozzátartozója él külföldön.
A folyóirat irodalmi rovatában Borsos J. Gyöngyi néprajzkutató és Ferenczi Attila költő tollából Színi Lajos szárhegyi születésű íróval ismerkedhet meg az olvasó. Ferenczi Attila a bemutatón gyermekkori emlékeket idézett fel, amikor elmondása szerint kíváncsian szemlélte a Színi család sírhelyét, amelynek egyik részén mindössze ennyi áll: Laji bá’, író.
Nagy József főszerkesztő felhívta a diákok figyelmét, hogy aki publikálna a folyóiratban, az bátran felveheti a kapcsolatot a szerkesztőkkel, sőt abban is segíthetnek, hogy majd az egyetemi tanulmányok ideje alatt, az adott városban gyergyói származású kutatókkal vegyék fel a kapcsolatot a fiatalok.
A folyóiratot bemutatták Gyergyóremetén és Gyergyóalfaluban, január 31-én a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban, február 1-jén pedig Gyergyócsomafalván mutatják be. A bemutatókon ingyenesen hozzájuthatnak a folyóirathoz.
A Gyergyói Szemle harmadik száma vélhetően ősszel jelenik meg, témája a kommunizmus lesz.
